BringArt Kerékpárvázfestő Műhely

A BringArt Kerékpárvázfestő Műhely célja használt kerékpárok felújítása és azok adományként való továbbjuttatása szoros együttműködésben a Novus Művészeti Iskolákkal. A műhely vezetői között öregdiákok és lelkes külsősök egyaránt vannak. A Novus Gimnázium diákjai önkéntesen, előzetes egyeztetés alapján vehetnek részt a munkában, mely művészi és társadalmi szolidaritásra nevel: a kétnapos workshop során megismerkednek a vázakra festendő, különböző népek kultúrájából merített motívumkinccsel; elsajátítják a szükséges festőtechnikákat; képet kapnak a környezetbarát városi közlekedésről; részt vesznek az adományozottak kiválasztásában és megismerik az önkéntes munka fontosságát. A workshop a Fiatalok Lendületben Program támogatásával jön létre.

2010. július 11., vasárnap

a miértek és a mertek

Csoportunk minden tagjáról elmondható, hogy teljes lelkesedéssel vetette bele magát a projektről való gondolkodásba már a kezdet kezdetén. Mindannyian előnyben részesítjük a kerékpáros közlekedést a városban, fontosnak tartjuk a környezet védelmét, a fenntartható fejlődés elősegítését. Ezen kívül szabadidős tevékenységként is űzzük a kerékpározást, úgy véljük, ez az egyik legkönnyebb módja, hogy közelebb kerüljünk a természethez, valamint új tájakat ismerjünk meg.
Külföldön, főként nyugat-európai országokban szerzett tapasztalataink alapján döntöttünk úgy, hogy az önkéntes munkát itthon is népszerűsítjük, mert fontosnak tartjuk a nem anyagi értékeket: az eszmeit, a nyitott világnézetet. Baráti kapcsolatban állunk néhány szervezettel (külföldön és itthon), így tapasztalatcserére folyamatosan nyílik alkalmunk.
Művészeti érdeklődésünk eredendő. Tagjaink közül hárman valamilyen képzőművészeti intézményben folytatják tanulmányaikat, a többiek hobbi-szinten foglalkoznak vizuális művészetekkel (fotózás, grafika). Alapvető fontosságúnak tartjuk az ember életében a látható szépséget.
Igyekszünk újabb és újabb technikákat, anyagokat megismerni, kipróbálni magunkat számos területen.
Szeretnénk alkotásainkat láthatóvá tenni, nem csupán önös érdekből, hanem mert fel kívánjuk hívni minél többek figyelmét a szépség fontosságára a mindennapi életben is. Ezért választottunk egy olyan hétköznapi tárgyat alapul, amely bárki számára megszerezhető, használható, könnyen láthatóvá tehető. A kerékpár az egyik legalkalmasabb tárgy erre: olcsó, nem státuszszimbólum, tehát nem csak egy kiváltságos csoport használja. Kerékpározni mindenki tud, aki nem, az is könnyen megtanul, akár felnőttkorban is. Közlekedési eszköz lévén bármilyen közterületen használható, a nap bármely szakában látható az utca embere által. Így vihetjük ki a szépséget az utcára.
Az adományozással is az előbbiekre kívánjuk felhívni a figyelmet: a kerékpár olyan eszköz, amit használhat fiatal és idős, szegény és gazdag egyaránt; a használat során karbantartása nem kíván óriási energia- és pénzbefektetést. Így a hányatott sorsúak mindennapjainak is része lehet a hasznosság és a szépség egyrészt a kidíszített kerékpárokban, másrészt a természetben, a tájakban, ahova eljutnak vele.
Ezt a szemléletet pedig szeretnénk átadni a következő generációknak is, ezért gondoltunk a diákok bevonására a munkába. Tehát ők nem csak új ismeretekkel és élményekkel lesznek gazdagabbak, hanem kezükbe adunk egy lehetséges gondolatot, melynek mentén alakíthatják világnézetüket és ezzel együtt a saját jövőjüket, a világ jövőjét.

2010. július 10., szombat

kezet fogtunk

Kedden kezet fogtunk a Kertemben. A Kertem a Városliget innenső csücskében van, a NagyNovus mellett. A kerítésen átnézdegélve saccolgatjuk, hol is lesz a műhely: számos nagyablakos, nem használt terme van, csak ki kell suvickolni a pókhálókat a sarokból.

A találkozóra hat tagunk közül négyen tudnak eljönni, s jelen van még Jónás, kültanácsosunk. A résztvevők kezet fognak, tulajdonképpen nemigen jönnek zavarba, holott alig-alig ismerik egymást. Igaz, hallomásból már… régi barátságainkat és coachunk emberismeretét bőven dicsérjük ezért. Szikrázó napban kezdjük a megbeszélést, s mire lezuhan a vihar, már végigrágtuk, komolyan vagy egymást túlkiabálva, könnyes nevetésbe huppanó újabb és újabb ötletek fölbukkanása közepette a projekt menetét. A tervet megvalósíthatónak ítéljük, magunkat lelkesnek. B-terv egyszerűen nincs.